Tiszta magyar vér
A háború elkezdődött. Az Ősanya és az Ősapa összeboronálása akadozik, ezért a Gondnokság hadgyakorlatot tart a bunkerben: testcsere, szívszakajtás, teleportálás két percben. Meg „halálugrás, háló nélkül”. Zsolti mindeközben tajtrészeg, mert szerelme, Vera a porszemnyi méretűre zsugorodott Ferivel jár. A gondnokok kénytelenek szembenézni a rettenetes igazsággal: a magyar koronára egy Anjou-ivadék tör. Az Anjouk nagyon alattomosak: házasodással, kakukkfióka-taktikával eszik be magukat a történelembe, és ófrancia átkaikkal bűvölik el a jó magyar embereket. A két Endre terepre vonul: Endre I. megpróbál belemászni a kissé geek Ősapa életébe, míg Endre II. frenetikus (ál)székely tájszólással furakszik be Butyka Áron fedőnéven az Ősanya lakásába. Azért nem érkezik üres kézzel: hoz laskaszűrőt, tepsiszettet, meg CBA-s kolozsvári szalonnát. Eközben a bunkerben Zsolti még mindig mattrészegen próbál pár gondolatfoszlányt megosztani Verával a (tevékeny) szerelemről, sikertelenül. A sértett Zsolti persze kurvákat hív. Itt kezdődnek az igazi gondok.
A Gondnokság havonta egy óra őrült rohanás a tiszta magyar vérvonal védelmében: laza és felszabadult játék a sci-fi- és krimisorozatok, valamint a szappanoperák dramaturgiai fogásaival, gesztusaival, karaktertípusaival. Véresen parodisztikus drámai effektek, képbeállítások, és persze a címben is ígért sitcomhumor – erőteljes, szocreál beütésű mélymagyarsággal nyakon öntve.
A jelen eseményeire való – előre beígért – reflektálás tekintetében viszont óvatos duhaj a sorozat. A magyarság közmondásos kajlaságainak és kollektív paráinak szellemes és állhatatos kifigurázása mellett napjaink eseményei inkább üres utalásokban, gegekként jelennek meg. Helyzetértelmezés vagy közéleti bevállalósság nincs, inkább egy-egy fricska és cinkos kacajok. Ne legyenek kétségeink; a neten is követhető produkció legfőbb metafizikai tétje és végső kérdése egyszerűen megfogalmazható: szétröhögöd magad, vagy sem.
És inkább szét, mint nem szét.