színlap
CSEHOV: PLATONOV
FORDÍTOTTA: ELBERT JÁNOS
|
ANNA PETROVNA VOJNYICEVA, tábornokné, fiatal özvegy |
BÁSTI JULI |
|
SZERGEJ PAVLOVICS VOJNYICEV, Vojnyicev tábornok fia, első házasságából |
BLASKÓ PÉTER |
|
SZOFJA JEGOROVNA, a felesége |
UDVAROS DOROTTYA, majd SÖPTEI ANDREA |
|
PORFIRIJ SZEMJONOVICS GLAGOLJEV, földbirtokos, Vojnyicevék szomszédja |
VAJDA LÁSZLÓ |
|
KIRILL PORFIRJEVICS GLAGOLJEV, a fia |
TERNYÁK ZOLTÁN, majd DEBRECZENY CSABA |
|
GERASZIM KUZMICS PETRIN |
KUN VILMOS |
|
MARJA JEFIMOVNA GREKOVA |
BERTALAN ÁGNES f.h. |
|
NYIKOLAJ IVANOVICS TRILECKIJ |
MÁTÉ GÁBOR |
|
MIHAIL VASZILJEVICS PLATONOV, falusi tanító |
BALKAY GÉZA |
|
ALEKSZANDRA IVANOVNA (SZÁSA) , a felesége, Trileckij húga |
SZIRTES ÁGI |
|
OSZIP, lótolvaj |
VARGA ZOLTÁN, majd GAZDAG TIBOR |
|
MARKO, a békebíró küldönce |
SZACSVAY LÁSZLÓ |
|
VASZILIJ, Vojnyicevék cselédje |
HOLLÓSI FRIGYES |
|
JAKOV, Vojnyicevék cselédje |
HORVÁTH JÓZSEF |
|
KÁTYA, Vojnyicevék cselédje |
SÖPTEI ANDREA f.h. |
Vendégek: VAJDAI VILMOS, CSENDES OLIVÉR f.h., STOHL ANDRÁS f.h.
DÍSZLETTERVEZŐ: ANTAL CSABA
JELMEZTERVEZŐ: VÁGÓ NELLY m.v.
DRAMATURG: FODOR GÉZA
ZENE: MÁRTHA ISTVÁN f.h.
A RENDEZŐ MUNKATÁRSA: VALYUCH ANNAMÁRIA
RENDEZŐ: ASCHER TAMÁS
Bemutató előadás Párizsban: 1990. Május 21.
Bemutató a Katonában: 1990. Június 2.
Utolsó előadás: 1995. Június 9.
Összes előadás: 100
Az előadás Párizsban, Berlinben, Düsseldorfban és Bukarestben vendégszerepelt.
külföldi kritikák
Platonov
A budapesti társulat, a világ egyik legnagyszerűbbje, ismét itt van Párizsban, Csehov Platonovjának Ascher Tamás rendezte előadásával, amely dühítően naturalista külszín mögül végül merő szépségbe siklik ki. (…) A nézőtéren sokan nevetnek, egyesek megborzonganak, de minden arc feszülten fogadja be a gyönyörű záróképet, ahol végül minden megdermed: a színpad hátterében a színészek végre elhallgatnak, és orrukat az üveghez tapasztva nézik a halott Platonovot, a kis tanítónőt, akit kivégzett a nála is kisszerűbb világ. (…) Már csak két estén lehet megnézni ezt a Platonovot, utolsó produkcióját egy olyan színháznak, amely közel két éve próbál előre menekülni.
René Solis, La Libération
Ascher a lehető legjobban megközelíti a csehovi színház drámai rugóit: a kitörő nevetést pofon csapja egy könnycseppel, és a lehető legártatlanabb szavak mögé odacsempészi a lehető legmélyebb gondolatot.
O.S., Le Monde
A magyar rendező, Ascher Tamás egy alvajáró biztonságával tartotta az egyensúlyt a tragikus és a nevetséges között, és feszültséggel teli kapcsolat-szövevénybe hálózta bele a publikumot fesztiváli előadásával. (…) Ascher egészen a szakadásig fokozza a csalódott szenvedélyek játékát - hogy aztán, a tetőponton, egy néma, sokértelmű képbe fagyassza be: a padlón összegörnyedve fekszik a halott Platonov a sötét teremben. A háttérben megvilágítva ott áll a lelkileg megsebzettek csapata, akik távolságot tartva egy üvegfalon keresztül merednek rá.
Ulrike Merten, Neue Rheinische Zeitung
Az előadás a legkisebb mellékszereplőkig ragyogó szereposztással tündököl. Ide tartozik Vajda László, mint romantikus elképzelésekhez ragaszkodó, de kijózanító menyasszony-nézőbe menő, idősecske földbirtokos, Glagoljev és Kaszás Gergő, mint az ő fiacskája, aki gátlástalanul hódol a divatfi cinikus ideáljainak, és Párizsban mulatja el az apja pénzét.
Bertram Müller, Rheinische Post