A filozófus
Írta: Bessenyei György
Bessenyei György legsikeresebb és minden bizonnyal legjobban sikerült műve 1777-ben jelent meg Pesten. A vígjátéknak a nyilvánvaló francia minták mellett az író saját életművéből származó, prózai előzménye is van: a Galant levelek című levélregény. A filozófus címadó hőse ugyanis a Galant levelek egyik levélírója, Párménio, a gáláns szalonélet üres csillogásától elforduló, magányában filozofáló gyöngéd nemesifjú. Kopernikust, Descartes-ot, Locke-ot olvas, a világ értelmét kutatja, a történelem tanulságaiban mélyed el – és szkeptikus marad ismeretelméletében. Ahhoz hasonló erkölcsi eszmét vall, mint amelyet Bessenyei ez idő tájt fogalmazott meg a civilizálódás és az erényeknek egyáltalán nem ellentétes voltáról: "Ne higgyed különben, hogy egy szelíd, tudós nemzet, melynek ifiai nyakokon lepedőket tekergetnek öszve s asszonyaik szagos vizekben fürödnek, vitéz is ne lehetne ..."
Ez az első nagyhatású irodalmi mintája a Csokonain, Kisfaludyn, Vörösmartyn át Petőfiig nevetve vagy haraggal bírált parlagi nemesúrnak. Pontyi messze szakadt családja előkelő ágától. Búzával, szénával, marha- és lókereskedelemmel szedi meg magát a konjunktúra idején, de bármilyen jómódú is, földhözragadt műveltsége szüntelenül kiütközik.
A darab ősbemutatója sikert aratott, Pontyi szerepét Kelemen László, a magyar nyelvű színjátszás megteremtője játszotta. A vígjátékot az 1790-es években többször is eljátszották a budai és pesti magyar színészek.
(A magyar irodalom története c könyv (Akadémiai Kiadó, 1965) és a Kulturális enciklopédia nyomán)
Párménió, philosophus, nemes ifjú | Ötvös András |
Eresztra, özvegy nemes asszony | Fullajtár Andrea |
Titius, Eresztra fia | Tasnádi Bence e.h. |
Szidalisz, Titius testvérhúga | Tenki Réka |
Berenisz, nemes leány, Szidalisznak titkosa, Titius szeretője | Kulcsár Viktória e.h. |
Lílisz, nemes ifjú | Dankó István |
Angyélia, Párménió testvérhúga, Lílisz szeretője | Pálmai Anna |
Pontyi, gazdag nemesember, igaz ember | Kocsis Gergely |
Lidás, Párménió szolgája | Mészáros Béla |
Lucinda, Szidalisz szolgálója | Borbély Alexandra |
Alkotók
Díszlet | Gothár Péter |
Izsák Lili m.v. | Laboda Kornél m.v. |
Zene | Solti Árpád m.v. |
Dramaturg | Morcsányi Géza m.v. |
A rendező munkatársa | Tóth Judit |
Rendező | Gothár Péter |
2011. október 8.
Az előadás hossza
90 perc, szünet nélkül
Kritikák
Kovács Dezső, szinhaz.net
Tarján Tamás, kultura.hu
Józsa Ágnes, Civil Rádió
Szűcs Mónika-Sándor L. István, ellenfeny.hu
Molnár Szabolcs, Medical Tribune
Deés Enikő, kuk.hu
Koltai Tamás, es.hu
László Ferenc, revizoronline.hu
Dömötör Adrienne, Criticai Lapok-2011/11