MAGYAR (SZÍNMŰVÉSZ)SORS
A három évtizedes Katona József Színház megújulási és öndefiníciós kísérletének részeként került színpadra szellemidéző estje Elmentek címmel. A Notóriusok-sorozat második darabja a színház négy alapító tagját idézi fel interjúbejátszásokon és a mai Katonás színészek által felolvasott anekdotákon keresztül.
Gelley Kornél, Ronyecz Mária, Vajda László és Horváth József sorsa nemcsak abban egyezik, hogy már nincsenek közöttünk a színész legendák árnyékától eltakart másodvonalbeli karakterszínészek, de mindahányan hasonlóan rosszul kezelték nehéz sorsukat. Az alkohollal alakítottak ki szorosabb kapcsolatot a valóság helyett, és annak ellenére "mentek el" előbb - voltaképpen még valós haláluk előtt -, hogy a színész általában szerepeiben és a közönség szívében tovább él.
Habár mindegyikükben megvolt a lehetőség arra, hogy kiemelkedjen, a mindennapokkal vívott heroikus küzdelmük ellenére alul maradtak nyomorúságos sorsukkal szemben. Hiába a szívinfarktussal végigjátszott darab, és hiába pálya végen megkapott főszerep. Aki megszokta a kisszerű szerepeket, az már nem tudja kezelni a főszereppel járó helyzetet. És persze volt olyan is, aki eltűnő fényébe nem tudott belenyugodni. A videó bejátszásokból az is nyilvánvalóvá válik, hogy az előttük most fejet hajtó kollégáik sem feltétlenül ismerik munkásságukat részletekbe menően.
Hogy Máté Gábor mégis miért találta érdemesnek sorsukat színpadra vinni? Valószínűleg azért, mert a vidékről felkerült, csetlő-botló figurák annyira emberi vonásokkal rendelkeznek, hogy igen könnyű velük azonosulni. Azért, mert úgy érezhetjük, hogy közülünk valók ezek a szellemi szalagmunkások, akik szakmájukon belül leképezik az országot mind belső konfliktusaikban, mind az arra adott válaszokban.
A Katona kerek évfordulója nemcsak a színházi fogadótér külső megújulásra kínált remek alkalmat, de arra is, hogy önmagát meghatározza, és ezáltal elhelyezze a főváros kulturális életének palettáján. Egyértelműek a törekvések arra, hogy a színház minden lehetséges módon közelebb kerüljön (újra visszataláljon) a nézőkhöz, és ennek a folyamatnak része a Kamrában megrendezett visszatekintés-sorozat is. Az alapító színészek élete, halála annyira keserűen magyar, hogy túlzás nélkül lehet az ország kórképének is tekinteni...