HELDENPLATZ a Katonában
Minden osztrák fasiszta, aki meg nem az katolikus. A katolikusok és a fasiszták semmihez sem értenek, még színházat sem tudnak csinálni, csak a botrány kell nekik, még az újságokban is. Bagossy László szereti Thomas Bernhard darabjait színre vinni, ezzel csak az a gond, hogy az osztrák író műveit nem minden színház meri bemutatni.
A darabok gyakran megosztják a színházba látogató nézőket, megértésük önálló gondolkodást vár el tőlük. Szerencsére a Katona még mindig olyan hely, ahol a provokatív, merész daraboknak is helye van. Ausztriában a darab bemutatása botrányt váltott ki, sajátos szemszögből egy zsidó értelmiségi család aspektusából vizsgálja, elemzi, az osztrákok II. világháborúban betöltött szerepét. Ausztriában ez még mindig kényes téma, az osztrákok nagyvonalúan szeretnek saját felelősségükről megfeledkezni, 1945 után hivatalosan is Hitler első áldozataként tüntették fel saját magukat. Miközben zsidók tízezreit hurcolták el az Anschluss után Ausztriából.
Thomas Bernhard az Anschluss ötvenedik évfordulójára írta Heldenplatz című provokatív darabját. A darab minden ízében provokál. Provokál a témája, zsidóüldözés, szerepvállalás még mindig kényes téma bárhol a világon, provokál a címe, Hitler a Heldenpaltzon, a Hősök terén ünnepeltette magát a német bevonulás alkalmából, provokál a díszlete, a fekete díszlet közepén a Heldenplatzon lévő emlékmű kicsinyített mása áll, amely körül zajlanak az események. A három felvonásos darab egy tragédiával indít. Josef Schuster zsidó professzor a Heldenplatzra néző bécsi lakásának ablakán kiveti magát. A magányos professzor nem tudja elfogadni a megváltozott Ausztriát, a letagadott múltat, az őt és családját ért sérelmeket. Újra Angliába készül, ahol a zsidóüldözés alatt is tartózkodott, de már sosem ér oda. Josef Schuster egy végtelenül magányos, szomorú ember volt, akinek ugyan szép, nagy családja van, ám az idők múlásával a feleségétől és a lányaitól érzelmileg teljesen eltávolodott. Egyetlen kapcsolata volt az igazi világgal, a törékeny, mégis karakán Zittelné, a család házvezetőnője. Vele könnyen és szabadon tudott beszélni, egy láthatatlan kapocs kötötte őket egymáshoz, igazi lelki társakká váltak az idő múlásával. Zittelné hosszú monológjából ismerhetjük meg Josef Schuster bonyolult személyiségét, gondolkodását, furcsa szokásait, Zittelnéhez fűződő sajátos viszonyát. Az első felvonás valójában egy előjáték, amely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy megismerjük a Schuster családot, a családon belüli szövevényes viszonyokat. A második felvonás színhelye immár a temető, Zittelné helyett most a professzor testvérének, Robert Schuster kinyilatkoztatásait hallgathatjuk. Nem ő lett a filozófia professzora, de a két Schuster között mégis ő a filozofikusabb alkat. A halált váró Robert, megdöbben testvére halálán. Nem hibáztatja az öngyilkossága miatt, de valahogy mégsem érti, nem tudja elfogadni testvére döntését. A Schuster család többi tagjához hasonlóan gyűlöli az osztrákokat, nem érti meg őket, valójában mindenért őket teszi felelőssé, anélkül, hogy saját felelősségével, tehetetlenségével szembe nézne. A második felvonás nemcsak egy szereplő monológjából áll, megjelennek a professzor lányai is. Szomorúak az édesapjuk halála kapcsán, aggasztja őket anyuk viselkedése is, ám valójában minden problémájukért az osztrákokat teszik felelőssé, akik még a vidéki Neuhaus-ban lévő birtokukat is egy új úttal ketté akarják vágni. A darab harmadik felvonásának helyszíne a család bécsi otthona, amelynek az ablakából kiugrott a professzor. A közös családi ebéden a család minden tagja jelen van a távoli rokonokkal együtt. Végre mi is megismerhetjük a professzor feleségét, akiről eddig már sokat hallottunk. A téma még mindig ugyanaz, a múltban ért valós és jogtalan sérelmek felidézése, az osztrák nép korholása, saját felelősségük be nem ismerése. Elfojtott dühből, félelemből és frusztráltságból fakadó állítások ezek, a Schuster család sajátos igazságai. S miközben ezt az unásig ismételt sérelmeket halljuk, közben a professzor özvegye, a folyamatosan „Sieg, Heil!” hangokat halló összetört Schusterné egyszer csak holtan zuhan az asztalra. A Heldenplatz című darabot Tandori Dezső fordította, a Katona előadásában többek között Szirtes Ági, Máté Gábor, Pelsőczy Réka, Rezes Judit, Kiss Eszter, Bodnár Erika és Mészáros Béla szerepel. A díszlet és jelmez Antal Csaba munkája.