Józsa Ágnes kritikája
William Shakespeare: Szentivánéji álom
Az évnek egy napja a Szentivánéj, a top, a csúcs, utána már rövidülnek a nappalok és egy idő után pedig igencsak hűvösül. Az emberélet folyamában is van valami ilyen. Egy ideig növekvő, aztán jön a csúcs, majd a folyamatos hanyatlás mindenféle értelemben. Az emberéletnek is van Szentivánéje, s jó esetben nem is egynapos. Onnan lehet érzékelni, hogy legbelül sokkal jobban dübörög minden mint annak előtte. David Grieg darabja erről a dübörgésről szól. Pontosabban két különnemű, szentivánéjes ember dübörög benne.
Biztos vagyok benne – ha a szöveg és a szituáció azonos is, ez az előadás több mindennel gazdagabb. Először is, Helenát, a 35 éves és egy hónapos válóperes ügyvédet Pelsőczy Réka jeleníti. Az ő Helenája nem szingli, olyan egyedül élő, aki a másik –vagyis az emberegész a férfi felének hiányát – nap mint nap látványosan megszenvedi. Flancos a kocsija, a város legdrágább negyedében lakik, de szeretője, akinek ő a sweetheartja, - természetesen – nős. Ez a Helena hol érzékien csábos, hol keze-lába összeakad esetlen, hol hátborzongatóan öntudatos. Pelsőczy Réka élvezi, hogy végre azt a nyolcvan tagú zenekarnyi (vonósok, fúvósok, ütősök, de még hárfa és csembalo is) hangot, hangszínt használhatja, ami színházművészetének sajátja. A férfi, Bob, Kocsis Gergely alkalmi kapcsolatokkal és alkalmi munkákkal él egy maffiózónak. Ez a Bob csodálkozó tekintetű, de nem a világot csodálja, hanem azt, hogy hogy is kerül ő bele nemcsak ebbe, de akármilyen történetbe. Míg Helene maga a zizegés és a teleholdvonzás, ez a Bob a jelen idők férfija, aki a mama szoknyájába kapaszkodás után, mindig talál alkalmas szoknyákat, bár nem is figyeli a szoknyahordót. Talán most már más lesz, talán most már másról szól majd a világ, mert összeakadt Helenével egy mindkettőjük számára szokványosnak tűnő éjszakán.
Szerintem, ahogy van gyermek- és kamaszszínház, úgy van olyan színház is amelynek az ifjabbak is élvezhetik humorát és szellemességét, de a mélységeit a maguk Szentiván éjét élők vagy azon túljutott életkorúak élvezhetik igazán. Ez a darab ilyen. Érdekessége, hogy ez Erdeös Anna e.h. színházrendező, bábszínházi rendezői szakirány (osztályvezető Meczner János és Csizmadia Tibor) diplomamunkája. Remek. A Katona József Színház Sufnija az előadás helyszíne, amelynek tere igencsak szűkös lenne, ha nem ezzel a színpadképpel örvendeztetne meg bennünket Taksás Mihály teljességet nyújtó kartonszínpadképe. A jelmez és báb a tehetséges Tihanyi Ildi munkája. A parányi térben – játékosan, ahogy a tartalomhoz illik, s hitelesen megjelenik minden helyszín.
Az előadás minden korosztálynak ajánlott. Akár talált partnert, akár nem. Ha talált, akkor azért, ha még nem talált, akkor meg ezért. Két remek színész vonultatja fel a női és a férfilélek és-test bozsgását alig egy órában nagyon élvezetesen.