2023. január 16., 19:00 és január 29., 23:59 között ismét elérhetővé tesszük az eSzínházon a Katona József Színház első önálló előadását, A manót. Zsámbéki Gábor rendezését 1982. október 15-én láthatta először a közönség.

0316 001 másolata
Fotó: Makky György

 

Szereplők:

Szerebrjakov, Alekszandr Vlagyimirovics: Rajhona Ádám
Jelena Andrejevna: Udvaros Dorottya
Szofja Alekszandrovna Szonya: Csonka Ibolya
Vojnyickaja, Marija Vasziljevna: Olsavszky Éva
Vojnyickij, Jegor Petrovics: Sinkó László
Zsoltuhin,Leonyid Sztepanovics: Papp Zoltán
Julja Sztyepanoa: Szirtes Ágnes
Orlovszkij, Ivan Ivanovics: Horváth József
Fjodor Ivanovics: Vajda László
Hruscsov, Mihail Lvovics: Cserhalmi György
Gyagyin, Ilja Iljics: Gelley Kornél

 

Alkotók:
Díszlet- és jelmeztervező: Pauer Gyula
Dramaturg: Fodor Géza
A rendező munkatársa: Thuróczy Katalin

 

„Alig több mint egy évtizede Zsámbéki Gábor Csehovval mondta el színházi ars poeticáját - főrendezői szűzbeszédét Kaposváron. A Sirály annak idején programadó előadás volt. Most A manó is az. Aligha véletlen, hogy az eredeti tervet megváltoztatva, a Nemzeti Színház elmúlt évadának záróelőadása helyett a Katona József Színház nyitódarabja lett. A Mirandolinával búcsúzott Zsámbéki. A manóval jövőt hirdet.” Koltai Tamás: Amikor nincs igazi élet…

 

„Igaza van Fodor Gézának, a Katona József Színház dramaturgjának, amikor a műsorfüzetben azt fejtegeti, hogy bár a Ványa bácsi az esztétikai érték szempontjából jobb darab, A manóban kétségkívül több a művészi érdekesség. Ez még akkor is így van, ha furcsának tűnhet, hogy Csehov drámai életművén belül — amelynek egészére a rendkívüli, modern életesség jellemző — most megkülönböztetünk tökéletesre formált remekműveket, és egy, még amazoknál is elevenebb, szertelenül gazdagabb, szabálytalanabb komédiát. Márpedig A manó csakugyan eltér a csehovi hangvételtől — bár nem feltétlenül a szereplők hangvételére gondolok —, mert más a darab dramaturgiája. Ha nem félnék a tudálékosság látszatától, azt mondanám: struktúrájában különbözik a csehovi kánontól. És ezért voltaképp még rá is licitálok Fodor Gézára, amennyiben megkockáztatom, hogy A manó esztétikai „megközelítésben” sem marad alatta a Ványa bácsinak: csakhogy másféle normákat kell rajta szamon kérnünk.

 

Mert A manó ziláltnak ható, szerteágazó konfliktusrendszere, szereplőinek viszonylagos sokasága, majd a többrétegű befejezés mindazonáltal nem hozza magával a színmű drámaiatlanságát, nem oldja szét, nem szünteti meg a mű szerkezetét sem. Ezt a véleményt persze szerencsésebb a színpadon, illetve a színpadi megvalósítás nyomán demonstrálni — örvendetes is, hogy Zsámbéki Gábor rendezésében olyan előadás született, amelyik ezt lehetővé teszi. Vagyis jó példát ad arra, hogy a színházi elméleteknek lehetőleg a gyakorlatot kell vizsgáztatniuk, és nem valamely más elméleteket.”Mészáros Tamás: A manó bennünk lakik

 

Az előadást 1982-ben mutattuk be, a felvétel 1986-ban készült, minősége ennek megfelelő, nem éri el a HD felbontást.