színlap
Fordította: Tandori Dezső
| Robert Schuster professzor, az elhunyt Josef Schuster professzor fivére | Máté Gábor |
| Anna, az elhunyt lánya | Pelsőczy Réka |
| Olga, az elhunyt lánya | Rezes Judit |
| Lukas, az elhunyt fia | Mészáros Béla |
| Hedvig, professzor asszonynak nevezik, az elhunyt felesége | Bodnár Erika |
| Liebig professzor, egy kolléga | Szacsvay László |
| Liebigné | Olsavszky Éva |
| Landauer úr, egy tisztelő | Takátsy Péter |
| Zittelné, az elhunyt házvezetőnője | Szirtes Ági |
| Herta, az elhunyt szobalánya | Kiss Eszter |
| Díszlet, jelmez | Antal Csaba m. v. |
| Asszisztens | Gerlóczi Judit |
| Rendező | Bagossy László m. v. |
Thomas Bernhard 1988-ban, az Anschluss ötvenedik évfordulójára írta Heldenplatz, azaz Hősök tere című darabját, amelynek bemutatása nagy vihart kavart Ausztriában. Bernhard már darabja címében is provokálta a közönséget, hiszen Hitler a Heldenplatzon tartotta beszédét a német bevonulás alkalmából, és a mai napig viták tárgyát képezi, valójában és számszerűen hány osztrák is ünnepelte a náci hatalomátvételt a Heldenplatzon. Mint műveiben általában, honfitársaitól Bernhard ezúttal is kíméletlen önvizsgálatot követel. 1945 után Ausztria évtizedeken át, hivatalosan is Hitler első áldozataként értelmezte saját, a háborúban betöltött szerepét. Bernhard, darabjában a kérdést ennél árnyaltabban láttatja, amikor hősei a nácik iránti szimpátiával és antiszemitizmussal vádolják az osztrákokat. Tény, hogy az Anschluss után zsidók tízezreit hurcolták el Ausztriából. Lehet-e egy nép bűnös, kollaboráns, vagy áldozat? A Heldenplatz egy család történetén keresztül elemzi a társadalomnak a fasizmushoz és antiszemitizmushoz való múltbéli és jelenlegi viszonyát.
Az előadás hossza: 3 óra, két szünettel.
Bemutató: 2012. október 12.
Thomas Bernhard örököseinek az engedélyét Suhrkamp Verlag és a Hofra Kft. (www.hofra.hu) közvetítette.
