színlap
| Férfi: | Gáspár Sándor m.v. |
| Nő: | Ónodi Eszter |
| Srác: | Mészáros Béla |
| Vállalkozó: | Horváth László Attila m.v. / Bezerédi Zoltán |
| Rövidgatyás: | Fekete Ernő |
| Hajléktalan: | Kocsis Gergely |
| Öregember: | Kun Vilmos |
| Öregasszony: | Máthé Erzsi |
| Törzs: | Elek Ferenc |
| Rendőr: | Kovács Lehel |
| Koccanó: | Máté Gábor |
| Belemenő: | Szacsvay László |
| Védőnő, Hajlott hátú asszony: | Tóth Anita |
| Naccsága: | Bodnár Erika |
| Feleség: | Molnár Erika m.v. |
| Kamionos: | Bán János |
| Kismama 1: | Pelsőczy Réka |
| Kismama 2: | Pálmai Anna |
| Idegenvezető: | Vajdai Vilmos |
| Segédmunkás, Maffiózó, Turista, Bőrfejű, Tüntető: | Keresztes Tamás |
| Segédmunkás, Maffiózó, Turista, Bőrfejű, Tüntető: | Dankó István |
| Segédmunkás, Ételszállító, Turista, Tüntető, Térítő: | Takátsy Péter |
| Segédmunkás, Ételszállító, Maffiózó, Turista, Bőrfejű, Tüntető: | Nagy Ervin |
| Segédmunkás, Ételszállító, Turista, Tüntető, Térítő: | Rajkai Zoltán |
| Díszlet: | Khell Csörsz m.v. |
| Jelmez: | Szakács Györgyi m.v. |
| Dramaturg: | Fodor Géza |
| A rendező munkatársa: | Tiwald György |
| Rendező: | Zsámbéki Gábor |
Az előadás támogatója
a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma,
a Nemzeti Kulturális Alap
és az Antenna Hungária
A Koccanás, ez a keserű komédia igazi "Zeitstück" - benne minden történés kiindulópontja pontosan ismerős valamennyiünk számára mindennapi életünkből, csak éppen - a komédia természetének megfelelően - minden elszabadul, felnövekszik, már-már hagymázassá válik benne, de legőrültebb pillanataiban is tökéletesen nyilvánvaló napi tapasztalataink számára. Mint címe már sejteti, a kiindulópont az, hogy (a főváros egy forgalmas helyén) egy autó belemegy egy másikba. Ez az elemi esemény láncreakciót indít el, autók kilométer-hosszú sora koccan egymáshoz, s majdnem egy egész napra megbénul a forgalom. Spiró ezzel a helyzettel a dramaturgia egy alapképletét alkalmazza nagyon életszerű módon: sok különféle embert összehozni egy - elhagyhatatlan - helyen, s így mintegy természettudományos módszerrel megteremteni egy olyan kísérleti szituációt, amelyben tisztán figyelhetők meg a törvényszerű reakciók, folyamatok. Az autósok kiszállnak kocsijukból és kapcsolatokba lépnek egymással, az ott lakók természetes módon ugyancsak belépnek a történésbe, sőt egyre újabb szereplők és embercsoportok keverednek véletlenül arra, s kerülnek így bele a szituációba, és ez a folyamat a darab előre haladtával egyre abszurdabbá válik. A figurák mindinkább megvalósítják önmagukat, megmutatják jellemüknek és életszerepüknek működését, s ezt a kifejlést maximálisan felfokozza a szereplők számának egyre lidércesebbé és ugyanakkor nevetségesebbé váló felszaporodása. A mennyiségnek ez a folyamatos növekedése, ami persze egyszersmind a jellegzetes embertípusoknak, életstratégiáknak, érvényesülési módoknak és viselkedésformáknak a szaporodását jelenti, a mai magyar élet valóságos enciklopédiáját tárja elénk. A komédiában mindent az ismerősség és a kétségbeejtő nevetségesség kettős élményével fogadunk. A kép, amely a komédiából kibontakozik, egyszerre végtelenül mulatságos és visszataszító. Spiró György ezzel a műfaj leglényegesebb hagyományát aktualizálja életünk tényeinek színpadra transzformálásával.